1. BORKAPU               

2. KATICA VENDÉGLÕ                     

3. ORBÁN PINCÉSZET                            

4. HÁRSKERT BORPAVILON                  

5. MÁRTON BOROZÓ                              

6. SZEREMLEY PINCÉSZET                   

7. SIPOS BORHÁZ                               

8. IMRE BORPINCE                               

9. LAPOSA CSALÁDI PINCÉSZET        

10. RÓZSAKÕ BORPINCE                   

11. SZEGEDY RÓZA MÚZEUM-BOROZÓ

12. NÉMETH PINCE

13. BORBARLANG VINOTÉKA

14. BORBARÁTOK BORHÁZ

15. BETÉRÕ A VÉN KOCSISHOZ

16. SIPOS BORHÁZ

17. VÉN KOCSIS PINCÉSZET

18. BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET

19. RIZAPUSZTA KÚRIA

20. ISTVÁNDI PINCE

Rózsa-kõ: A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínûleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kõnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendõben jegyesek lesznek… Sõt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik…

A Páholy kilátóhoz vezetõ hosszú lépcsõsor fáradalmai után a Balatonra és a környezõ hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket.

A Kisfaludy- kilátó a 438 m-s magassági pontnál épült. Erkélyérõl a Tapolcai-medence és az azt övezõ hegyek látványa tárul elénk.

A Kõ-kapu kõoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erõk eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledõlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kõtenger, kõfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hûs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitûnõ ivóvíz, hõmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imrérõl elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szõlõben termelték elõször a francia, burgundi eredetû ½pinot gris½, azaz szürkebarát nevû szõlõt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.

Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. Az egyik Rákóczi és társai emlékét õrzi. A másik táblára azok nevei kerültek, akik munkásságukkal sokat tettek a hegy megmentéséért, többek között azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegetõ robbantásos bazaltkitermelést.

A Bujdosók lépcsõje összesen 464 lépcsõfokból áll. Pihenõkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeirõl (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.

Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400m magasan álló, óriási kõkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellõle.

A táj szépsége, derûje, múltja és jelene, az itt élõ emberek vendégszeretete különleges vonzerõt jelent, hogy aki nem látta, megismerje, s aki járt már itt, visszatérjen.

Szigliget egyszerre kínál:

kellemes hûsítõ hullámokat egy tágas, barátságos strandon,

erdõt, hegyet, szelíd völgyeket hangulatos erdei sétákkal,

a történelmi múltba kalandozást a szigligeti vár megismerésével,

betekintést a népi építészetbe a mûemléki Ó-faluban sétálva,

kiállításokat, sport- és kulturális programokat,

kulturált, vendégszeretõ szolgáltatásokat.

Õshonos állatok bemutatója:  szürkemarha - rackajuh - bivaly - mangalica - komondor - egyéb háziállatok

Kiállítások:

Fotókiállítás

Mezõgazdasági eszközök bemutatója

Lovaglási lehetõség, gyerekeknek pónival.

Lovaskocsi túrák minden nap, Pálos kolostorhoz.

Csikós-lovasbemutató, pusztaötös hajtás.

A középkori pálos kolostor romjai az erdõ közepén találhatók, az oklevelek elõször 1263-ban említik. A török idõkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai jórészt még állnak. A község határában kezdõdõ 12 km hosszú Kõtenger - maradványaiban - ma is látható.

A több mint 18 ezer lakosú város, a róla elnevezett medence közepén, õsi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedõ alacsony hátságon fekszik. Az új kõkor óta lakott hely. Elõször 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetû nevét valószínûleg az itt fakadó meleg vizû forrásokról kapta. Királyi adományozások során a helység már 1217 elõtt Turul ispán birtoka lett, aki a Templom-dombon alakította ki gazdasági központját és kegyúri templomát. Nagy Lajos 1378-ban kelt adománylevele a települést mezõvárosként említi. A XIV. század végén a városlõdi karthauziak építettek erõdített kolostort ugyanitt. A mohácsi csata után a török portyázók, Szapolyai János és Ferdinánd király seregei felváltva pusztították a települést. A XVII. sz. közepén Széchényi György veszprémi püspök újjáépíttette a várat, palánkkal vette körül a mezõvárost és hajdúkat telepített le. Az erõsséget végül a XVIII. sz. elejétõl kezdték lebontani, köveibõl emelték a templomot, plébániát, de a lakosság is hordta építkezéseihez. A XVIII. század második felében sorra alakultak a céhek, bognárok, kádárok, szabók, csapók, és nyerték el privilégiumukat. A város fejlõdése különösen a XIX. századi vasútépítkezések után indult meg. Ennek során a környék gazdasági, különösen borászati központja lett. A század végén elvesztett városi rangját 1966-ban kapta vissza. Ekkor települt ide a környezõ bauxitbányák igazgatósága, ami modernizálódását

A Közép-Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város szívében található.

Tapolca természeti ritkaságát, 1902-ben kútásás során fedezték fel, majd tíz évvel késõbb a látogatók elõtt is megnyitották. A karsztvíz által kialakított háromszintû barlangrendszer alsó termeit és a felsõ járatok egy részét 19 Celsius-fokos víz borítja. Ezt a mintegy 300 méteres szakaszt csónakkal lehet körbejárni. A változó mélységû, tiszta vízben jól láthatók az alsó termekbe vezetõ lejáratok is. A szarmata mészkõben kialakult barlang különös érdekességét a benne levõ tavak nyújtják, melyek zöldes színû vízén - néhány évnyi szünet után - 1998-tól újra lehet csónakázni.

A barlang különleges klímájának gyógyhatását régóta ismerik. A viszonylag állandó, 14-16 Celsius-fokos hõmérséklet, a közel 100 %-os relatív páratartalom és a rendkívül tiszta levegõ az allergiás, asztmás és egyéb légzõszervi megbetegedésben nyújt segítséget. Erre a célra a másik ágat, az 1925-ben felfedezett kórházbarlangot használják.

A tapolcai Tavasbarlang a Kisfaludy Sándor utca 3. szám alatt található, a város központjából a Fõ téren keresztül, a Kossuth Lajos utcán át közelíthetõ meg